TESTO DEL LIED

"A vén cigány"
di Mihály Vörösmarty (1800-1855)

Húzd rá cigány, megittad az árát
Ne lógasd a lábadat hiába!
Mit ér a gond kenyéren és vizen,
Tölts hozzá bort a rideg kupába.
Mindig igy volt e világi élet,
Egyszer fázott, másszor lánggal égett;
Húzd, ki tudja meddig húzhatod,
Mikor lesz a nyütt vonóbul bot.
Szív és pohár tele búval borral,
Húzd rá cigány, ne gondolja gonddal!
Húzd, de mégse, hagyj békét a húrnak,
Lesz még egyszer ünnep a világon;
Majd ha elfárad a vész haragja
Sa viszály elvérzik a csatákon,
Akkor húzd meg újra lelkesedve,
Isteneknek teljek benne kedve.
Akkor vedd fel újra a vonot,
Es derüljön zordon homlokod,
Szüd teljék meg az öröm borával,
Húzd s ne gondolj a világ gondjával!